Vissza

A Budai Várnegyed, anno a kultúra központja

Marton Lászlónak 1978-ban nyílt önálló kiállítása a Budavári Palotában, az akkor új Magyar Nemzeti Galériában!

Magyar Nemzeti Galéria – Marton László szobrászművész önálló kiállítása (1978)

 

A Magyar Nemzeti Galéria (MNG) 1975-ben költözött a palota akkor már múzeumi célokra átalakított épületegyüttesébe. Ettől kezdve óriási kortárs kulturális élet vette kezdetét falai között és a Várnegyedben is. A Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója Pogány Ö. Gábor művészettörténész volt. Marton László szobrászművésznek 1978-ban nyílt önálló kiállítása a Magyar Nemzeti Galériában!

Marton László szobrászművész kiállítása, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 1978.

A kiállítás katalógusa (1978).

 

Budavári Palota (korábban Királyi Palota), a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója Pogány Ö. Gábor művészettörténész, művészeti szakíró. A felvétel a galéria megnyitóján 1975. október 12-én készült. – Fortepan

 

Anno: A Budai Vár a XIII. századig, a Budavári Királyi Palota története viszont, mikor valóban magyar királyi palota volt a XIV.-XV. századig – egészen I.(Nagy) Lajos-, Zsigmond- és Mátyás király idejéig –  nyúlik vissza, amikor is a Budai várpalota Európa egyik fényes királyi lakhelyének számított. Az épület később, 1541-től a török hódoltság alatt, és főleg 1686-ban, Buda visszavételekor súlyosan megrongálódott. Ezután újjáépítése – a már Habsburg időszakban – csak később 1749-ben, Mária Terézia uralkodása alatt kezdődött, az akkor divatos barokk stílusban.
A Budai királyi várpalotát a XIX. század végi dualizmus és fellendülés korában Ybl Miklós és Hauszmann Alajos tervei szerint átépítették – néhány régebbi rész ekkor bontásra is került –, s újabb épületrészekkel bővítették reprezentatív célokra, majd neobarokk elemekkel egészítették ki.
A II. világháborúban az épület egy része kiégett, erősen megrongálódott vagy megsemmisült.

A romos állapotú palota felújítása sokáig váratott magára, a munkálatok csak az 1960-as években kezdődtek meg az akkori kor szellemében.
A Budavári Palota és a Várnegyed a kultúra központja lett ebben a korszakban. Magyar Nemzeti Galéria 1975-ben költözött a palota (akkor) múzeumi célokra átalakított épületegyüttesébe.

Forrás: MNG., Fortepan,

Marton László
Kossuth-díjas szobrászművész

További blog bejegyzések

Kőbe dermedt csend

Herczeg-Vecsei Katalin 100 haikut jegyző verses kötete, amit Marton László tapolcai szoboralkotásai ihlettek a százéves évfordulóra.

Szoborról szoborra – Marton 100 – emlékséta Tapolcán

Marton László szobrászművész születésének 100. évfordulójára. A Tapolcai Média Marton100 megemlékezése.

100 éves lenne idén Marton László szobrászművész, az Alkotó, a "kimondhatatlan tolmácsa"...

MARTON LÁSZLÓ szobrászművész  (Tapolca, Zala vármegye, 1925. november 5. - Budapest, 2008. október 5.)

A lepke szépsége

Az index[pont]hu portálon jelent meg F. Tóth Benedek tollából egy összefoglaló megemlékezés-portré, a szobrászművész születésének 100. évfordulója alkalmából.

Szobrok az Operaház tetején

Az Operaház tetejét díszítő zeneszerző szobrok közül kettő is Marton László alkotása.

A szeretet még a szoborban is megnyilvánul.

Az Isten-adta tehetséghez hatalmas alázatra, akaratra és szorgalomra is szükség van, mert máskülönben elvész a művész.

A Budai Várnegyed, anno a kultúra központja

A Magyar Nemzeti Galéria 1975-ben költözött a palota (akkor) múzeumi célokra átalakított épületegyüttesébe. Marton Lászlónak 1978-ban nyílt önálló kiállítása a Budavári Palotában.

"Csodagyereknek tartottak... – ML.

"Tapolcán születtem ahol a Tavasbarlang idegenvezetője mindig megemlítette hogy van ám Tapolcán még egy híresség: a Marton Laci."

A lovas szobor a szakmai csúcspont egy szobrásznak!

Görgey Artúr tábornok lovasszobrát Marton László szobrászművész  72 évesen (!) készítette el.

Görgey csak vár és vár....

Az 1848-49-es szabadságharc hadvezérének újjáalkotott lovasszobrát 2021 júniusában bontották le, – átmenetileg.

További blogbejegyzések

Kapcsolat