Így ír erről Marton László:
„Első házasságomból született Évike, aki 5 éves korában, kiskirálylány jelmezben játszott a tabáni játszótéren. Ahogy ezt láttam, rögtön megvolt a téma. Kiskirálylány címen meg is mintáztam. Egy elegáns helyen, a Duna-korzón helyezték el. Budapest szimbóluma lett.” (részlet Marton László Életutam című önéletrajzi könyvéből.)
„A saját lányomról mintáztam – meséli Marton László a műtermében (2007) –, lehetett talán hatéves és a kertben játszott. Királylánynak öltözött: egy fürdőköpenyt terített a vállára, koronát tett a fejére. Sikerült elkapnom ezt a pillanatot és rögtön éreztem, hogy ez egy jól sikerült alkotás. Évekkel később a főváros egy szobrot kért tőlem. Azonnal a Kiskirálylányra gondoltam és szerencsére sikerült megtalálnunk neki azt a helyet, ahol jól érzi magát a szobor.”
