A szeretet még a szoborban is megnyilvánul.

Marton László Tapolca város szülötte és díszpolgára. Számos alkotása található a zalai városban. 2004-ben az Új Tapolcai Újság készített vele interjút, ebben vallott a szobraihoz való kötődéséről és a tehetségről is:

„ – Ha Tapolcán van, megnézi-e a már kint levő szobrait? – „Igen. Mindig körbejárom, megsimogatom mindegyiket. Mert a bronz és a szobor is szereti, ha simogatják, attól is kap egy kis fényt és életet. Bár halott anyag, de a szeretet olyan, hogy még a szoborban is megnyilvánul. Szeretek Tapolcán sétálni, de sajnos, alig találok már ismerőst. Még kimondani is nehéz, hogy 1940-től , azaz 64 éve Budapesten élek, de gyakran jövök még mindig Tapolcára, azaz haza.” – fogalmazott a Művész.

„..Az ihlet az igazi tehetség egyik ismérve. Aki tehetséges, nem szabadulhat tőle. Olyan ez mint az alkoholizmus, nem enged fogva tart megszállottá tesz. Ha nem dolgozik az igazi művész, akkor megfullad. Ha nem teremthet azonnal, akkor is baj van. Az Isten-adta tehetséghez azonban hatalmas alázatra, akaratra és szorgalomra is szükség van, mert máskülönben elvész a művész.”  – fogalmazott Marton László.

Forrás: Tapolcai Média Archívum