
Szomorú történelmünk – a magyar történelemben meghalt áldozatok emlékére. Marton László szobrászművész alkotása (1990) Helyszín: Tapolca, Hősök tere
Marton László szobrászművész számos szobra található szülővárosában, Tapolcán.
Mivel a Művész idén (2025) lenne száz éves, az ünnepi évforduló alkalmából a szintén tapolcai születésű Herczeg-Vecsei Katalin egy verses kötetet állított össze a tapolcai Marton alkotások kapcsán, Kőbe dermedt csend címmel.
A költőnő mindegyik Marton alkotáshoz négy haiku-t írt, a négy évszak szoborcsoport figurái pedig külön verseket is ihlettek. A kötetben így száz haikut olvashatnak, az évforduló alkalmából. – Marton100.
„Néha meg kell állnunk az alkotások előtt. Amikor elkezdtem összeállítani a kötetet, magam is akkor kezdtem rácsodálkozni, más szemmel nézni a szobrokra. Azok közül a legkedvesebb számomra a Szomorú történelmünk című alkotás, amely szerintem az egyik legkifejezőbb műve. Hiába nem látszik a női alak arca, szeme, de a szobor magában hordozza azt a fájdalmat, amit egy gyászoló anya, feleség élhetett át a háború idején. Az alkotáshoz írt haikum egyik sora lett a kötet címe is. A Négy évszak című szobor figuráiról külön-külön és együttesen is írtam haikukat, úgy megihlettek.”
– fogalmazott a költőnő a Marton 100 ünnepi beszélgetésen 2025. november 5-én, a Tamási Áron Művelődési Központban, Tapolcán.

Múltunk fájdalma
törékeny nőalakban:
kőbe dermedt csend.
Romos kőfalak
bronzszemekben fájdalom,
csak a szél beszél.
Szél sem fújja el
tekintetek emlékét.
sosem fejeltünk!
Tépett sorsok és
nevek márványba vésve,
szívünkbe írva.
(Szomorú történelmünk, Herczeg-Vecsei Katalin)
A kötet címlapján is egy Marton alkotás, a címadó Szomorú történelmünk c. szobor jelenik meg. A költőnő szerint e szobor Marton László szobrász egyik legmegrendítőbb alkotása, mert az egész alak megformálása mélyen magában hordozza a fájdalmat amit a háború veszteségei jelentettek Magyarországon.
mé.
Forrás: tapolcaimedia(pont)hu nyomán, Herczeg-Vecsei Katalin: Kőbe dermedt csend c. kötete