Az I. kerületi Naphegyen, a Lisznyai utca, Naphegy utca és Tigris utca hármas találkozásánál áll Fadrusz János szobrászművész emlékszobra. – Hogy miért is épp itt?
- Fadrusz János (Pozsony, 1858. szeptember 2. – Budapest, Krisztinaváros, 1903. október 25.) szobrászművész, a XIX. századi magyar történeti szobrászat egyik legnagyobb alakja volt.
Marton László szobrászművész még halála előtt Fadruszt ábrázoló szobrát adományozta Budapest I. kerületének, a Budavári Önkormányzatnak.
A II. világháború előtt ugyanis e helyszínhez közel volt a most szoborban ábrázolt nagy előd, Fadrusz János szobrász műterme és villája. Az egykori műteremvilla a jobb oldalon, a Lisznyai utca 7. sz. alatt épült. A korabeli újságok így írtak erről a monumentális Fadrusz-villáról:
“A műterem lenyűgöző méreteiről beszélve elég annyit elmondani, hogy Fadrusz itt mintázta meg életnagyságban Mátyás király szobrát. A kolozsvári Erdély Híradó tudósítója nem alaptalanul hüledezik a műterem »szokatlan látványa« miatt, mely szokatlanságát csak növeli az a tény, hogy a műteremben egy kohó és üllő is helyet kap.” – íly elragadtatással tudósítottak Fadrusz János naphegyi műterem villájáról egykoron.
A megbecsülés e jelével is e nagy szobrász elődre emlékezett a Fadrusz-szobor alkotója és ajándékozója – Marton László szobrászművész (†2008), – aki művét az I. kerületnek adományozta és helyét is kijelölte a Naphegyen, Fadrusz egykori műterme közelében.
Fadrusz műteremvilla. – Az épületet a II. világháború során találat érte és 1945 után le is bontották. Terveit, – amelyek a Magyar Építészeti Múzeumban találhatók– , a művész barátja és munkatársa, a kolozsvári Pákey Lajos műépítész készítette.
Fadrusz János szobra (2010), Budapest, I. kerület Naphegy. A Naphegyen alkotó MARTON LÁSZLÓ (1925-2008) Munkácsy- és Kossuth-díjas szobrászművész, még halála előtt fontosnak tartotta, hogy nagy elődjét, Fadrusz Jánost megmintázza. A szobrot az I. kerületnek adományozta, s felállítási helyét is kijelölte, Fadrusz egykori naphegyi műtermének közelében.
Fadrusz János itt, az egykori villa-műteremben készítette a méretben és művészi alkotásban is lenyűgöző és lovasszobrát, a kolozsvári Mátyás-szobrot, ami még felállítása előtt, 1900-ban megnyerte a párizsi világkiállítás nagydíját.
Érdekesség, hogy a Budai Várpalota 4 db kapuőrző oroszlánját is Fadrusz János készítette 1902-ben, – sokan ma mit sem sejtve sétálnak el mellettük.
Marton László szobrászművész szintén a számára nagyon kedves Naphegyen élt és alkotott 2008-ban bekövetkezett haláláig. Ő úgy gondolta, hogy az egyik nagy elődjének így is kifejezi tiszteletét, hogy – ezt az általa készített szobrot – odaajándékozza a kerületnek, reményei szerint ezzel is emléket állítva a nagy szobrász elődnek. Úgy érezte, hogy az előadóművészekkel vagy politikusokkal ellentétben a képzőművészeknek csak ritkán állítanak szobrot, ezt kívánta Ő e gavallér és nemes gesztussal, kicsit módosítani”. Fontosnak tartotta és tett is érte, hogy a nagy képzőművész alkotótársainak is legyen méltó emlékműve.
Az Alkotó művész sajnos a szoboravatást már nem érhette meg, de műve, és így az alkotás- és az Alkotók mindenkori tisztelete tovább él e bronzba öntött gesztusban és szoborban is.
Alkotását posztumusz 2010-ben avatták fel, a Budavári Önkormányzat ezzel a köztéri szoborállítással tisztelgett Marton László munkássága és végakarata előtt.
Felirat a szobor talapzatán: „A közelben állott Fadrusz János Műterme, ahol a Kolozsvárott felállított Mátyás Király szobrot alkotta. Marton László szobrászművész ajándéka.” – Állíttatta a Budavári Önkormányzat 2010.
(mé.)
A naphegyi Fadrusz-villa még a II. vh. előtt.
Források: oroksegfigyelo.blog.hu és Dittrichné Vajtai Zsuzsánna gyűjtése
Vissza
